Sün Elemér már régóta egyedül élt az erdő mélyén kis házában. A barátai csak „Sülemér”-nek becézték, s ő szerette ezt a nevet. Sülemér már nem volt olyan fiatal, de jólfésült, egészséges tüskéi vidáman meredeztek a hátán az ég felé, ha felborzolta, s amikor kihúzta magát a fák legalsó leveleit is elérte hegyes orrocskájával. Már […]
Egyszer volt, hol nem volt volt egyszer egy nagy városban egy aprócska bolt és benne egy nagy hasú, kis bajuszú sáfár. Őkereskedősége kézzel szőtt szőnyegeket árult. Egyet azonban sosem adott el, ami a háta mögötti falat díszítette. Egy napon egy kedves ifjú pár érkezett a boltba. Hol hangosan nevetgéltek, hol szinte hangtalanul suttogtak. […]
Gyönyörű szép volt már kiscsikó korában is. Ragyogó sörénye, kecses termete, jósága rabul ejtett mindenkit. Akkor még szabadon száguldhatott a mezőn összevissza, ugrándozhatott, ahogy kedve tartotta. Bár ez nem sokszor fordult elő: hisz már akkor is komolyan, megbízhatóan, kötelességtudóan viselkedett. Mintha tudta volna, hogy mi vár rá, és nem mert már akkor sem szabadon létezni. Később, […]
Az alábbi képről kellett metaforát írni, amely a következő sugallatot tartalmazza: „Figyelj kifelé!” A krumpli kiesett egy zsákból a garázsban. Bekerült a tojások közé. Onnan bevitték a tojástartót a tyúkok közé. Azok nem ették meg. Tyúkvágáskor viszont véletlen a tyúkkal együtt kerültek a konyhára. Azt hitték belsőség, de hamar rájöttek, hogy krumpli. Az asztalra félretették, de a rohangászó gyerekek […]
Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren innen, és az Üveghegyen túl, volt egy kis ország. Ennek az országnak nem volt sok lakója, csupán háromezer-háromszáz, de volt egy fiatal királyuk, Ibit király. Az alattvalók nagyon szerették őt, mert amikor csak tehette, foglalkozott velük. Beszélgetett velük, segítette őket, ahol csak kellett és ahol csak tudott. […]
Hol volt, hol nem volt, egy messzi ország sík vidékén élt egyszer egy legény. Igen jóravaló ember volt, becsülettel dolgozott és aki ismerte, akivel kapcsolatba került, mind-mind elismeréssel szólt róla.Egy napon a legény batyut kötött s felkerekedett, elhagyta otthonát. Sok száz mérföldön át vándorolt, messzi tájakat bejárt és megismert sok tanyát.Nyár derekán gyönyörű tájra vetődött, […]
Mocsárország lápos vidékén, Kerekerdő alján éldegélt harmonikus nyugalomban Sünpapa Sünmama és sok jóravaló állatbarát. Kerekerdő az őt övező ingoványos terület miatt gyalogosan megközelíthetetlen volt, ezért a település lakói önellátó gazdálkodást folytattak. Mindent maguk termeltek és állítottak elő, az állatpolgárok békességben és gondos együttélésben töltötték napjaikat.A nagyvilág hírei kicsit megkésve, légből kapott információk útján jutott el […]
Nehezen ébredtem. Bár a nap már az arcomat nyaldosta még nem éreztem magamban az erőt, hogy ki tudnék kelni az ágyból. Ezt a gondolatot azonban erősen megcáfolta a megcsörrenő telefon hangja, mely olyan erővel ugrasztott ki, hogy magam is elcsodálkoztam a bennem szunnyadó erőn. Már napok óta vártam egy hívásra, s reménykedve, hogy végre megkapom […]
Volt egyszer egy ember.Nem volt benne semmi különös úgy igazándiból. Volt neki két lába, amivel egyik helyről a másikra ment, két keze, amivel az ételt tette a szájába, és amikkel a kalapját tartotta a fején, ha nagyon fújt a szél.Egyik nap vándoroltában ledőlt egy fa kinyúló gyökerei mellé.- Tillárom, haj – dúdolta, mert hát igen […]
A Moziverzum egy kreatív, csoportos írásgyakorlatból született.A feladat egy véletlenszerűen húzott élethelyzetre épül. Esetünkben a következő kártya jutott a három résztvevőnek:A dinnyés bácsiNem megy az üzlet. Minden évben négy tonna dinnyét adok el. Már vagy tíz éve így megy. A másik dinnyés az út túloldalán évről évre nagyobb kocsival jön ki. Csak nálam nem mozdul […]