'Mi újság a futószalagon?'
'Minden a legnagyobb rendben, Uram. 99 százalékosan tudjuk tartani a tervet, holnapra meglesz az összes leszállítandó autó, köszönhetően az ön zseniális módszertanának, Mr. Toyota.'
'Micsoda? Mi az, hogy csak holnapra? Ma éjfélre megígértem a japán miniszterelnöknek a tízezer autót. Nem engedhetjük meg a csúszást! Ez becsületbeli ügy! Keresse meg azonnal, hogy hol akadozik a folyamat, és javítsák ki, most rögtön!'
Már hónapok óta érezhető volt a feszültség Mr. Toyota irodájában. Legutóbb talán akkor volt szabadságon a zseniális cégvezető, amikor még a mekis krumplit valódi burgonyából csinálták.
'Nincs Pihenés! A dolgoknak pörögniük kell folyamatosan!' Ez a gondolat állt a fürdőszoba tükrén, amit annak idején kézzel pingált oda. Igaz, erről egy szót sem irt a könyvében. A módszerének azt a nevet adta, hogy LEAN. Ez azóta ideológiává vált a cégnél, és egy hihető és stabil eszmének bizonyult, amit egyetlen alkalmazott sem kérdőjelezett meg. Viszont a rövidítés eredeti sztorija rejtély maradt. 'LE A Nemdolgozókkal! Semmire kellő mind, aki csak a napot lopja!' Ez volt a valódi apropója az egész tudományos módszertannak.
A tükörre irt mondat sok kihíváson átlendítette Mr. Toyotát az évek során. Mára viszont egyre gyakrabban átment inkább reggelente a másik fürdőszobába borotválkozni. 'Innen jobb a kilátás!' Magyarázta a feleségének olyankor.
Egy forró nyári nap, távolsági telefonhívást kapott Mr. Petronastól, az olajmágnástól. Egy izgalmas együttműködési lehetőséget ajánlott neki.
'A részleteket beszéljük meg itt Kuala Lumpurban személyesen.' ajánlotta fel a Petronas tornyok 47. emeletén található irodáját az olajmágnás. 'Ám legyen.' Bólintott rá röviden és tömören Mr. Toyota. Még a beszédét is a hatékonyság vezérelte. Semmi felesleges szófordulat!
'Menjünk rögtön a toronyba! És szerezzen nekem egy csereinget út közben!' utasította tisztelettudó segédjét a leizzadt japán vezető a taxiban. Szokatlanul magas volt a páratartalom aznap Kuala Lumpurban.
'Uram, nagyon sajnálom, de Mr. Petronasnak elhúzódott egy fontos tárgyalása, egy fél órát késni fog.' - jelentette be a recepciós maláj angolsággal.
'Mi a f...' ugrott fel Mr. Toyota, de elharapta a gondolatot is. A hatékonyság jegyében nemhogy nem mondhat, még csak nem is gondolhat ilyet!
'Addig szívesen megmutatjuk Önnek városunk gyöngyszemét, a függőhidat. A hidat, ami a két tornyot összeköti. 180 méter magasságban.'
'Rendben.' vágta rövidre a beszélgetést főhősünk kiváló angolsággal. Már amennyire a rendben szót lehet finomhangolni.
Amint ott álldogált a híd közepén, és nézegette a város forgatagát, elkezdte számolni a Toyota autókat, amiket onnan látott. Egy... kettő... három... négy... öt... ahogy számolgatta a kocsikat, egy idő után azt vette észre, hogy egyre kellemesebb nyugodtság érzése árad szét testében. A hatalmas épületeket összekötő híd finom, lágy lengése észrevétlenül vitte át a pihenés különleges és régóta vágyott állapotába.
'Uram, Mr. Petronas megérkezett. Várja Önt az irodájában.' jelent meg a recepciós húsz perccel később.
'Máris?' kérdezte Mr. Toyota. A tömör, precíz angolság megmaradt ugyan, de valami belül megváltozott.
'Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásomat, elnézést, hogy megvárakoztattam. Meg kell hagyni, Ön nagyon friss és üde! Mi a titka?' Mr. Petronas barátságos, nyitott személyiség volt. Szerette emberileg is megismerni partnereit.
'LEAN 2.0. A legújabb fejlesztésünk.' válaszolta Mr. Toyota. Csak ő tudta, hogy ez a LEAN már valami egészen mást jelent: Lágy Ellazulás Alapgyakorlat Naponta. Kétszer.
Gurmai Gergő